A Portfolio információi szerint hetek óta nem sikerül összehozni egy személyes találkozót Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter között Lázár többszöri kezdeményezése és új időpont javaslatai ellenére sem. Közben állítólag Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének sikerült időpontot kapnia az uniós biztostól.
Az Európai Bizottság ma jóváhagyta a benyújtott 8 magyarországi operatív program közül az elsőt, amelynek révén hazánk is részesül a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból. A mai döntés nyomán Magyarország 93,8 millió euróhoz (jelen árfolyam mellett kb. 29 milliárd forinthoz) jut a 2014-2020-as időszakban, mellyel a leginkább rászorulóknak biztosítanak természetbeni segítséget. Az uniós pénzösszeget 16,6 millió eurós hazai forrás egészíti ki.
A Portfolio megbízható információi szerint az ún. aszfaltügyben érintett programokon kívül további három Operatív Programban is vannak olyan területek, amelyekre nem fizeti ki most a támogatási számlákat az Európai Bizottság és az egyik feltárt ügy olyan súlyos, hogy Magyarország kénytelen volt elfogadni egy igen magas, 25%-os pénzügyi korrekciót, ami a gyakorlatban közel 20 milliárd forintos bírságnak felel meg. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya, illetve a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya is lényegében megerősítette a három szóban forgó Operatív Programra érvényes kifizetési felfüggesztést, de ennek okairól, illetve a konkrét vitás ügyekről egyik intézmény sem adhatott információkat arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó. A Miniszterelnökség közben megkeresésünkre pontosította egy friss sajtóértesülés tartalmát az ún. aszfaltüggyel kapcsolatban.
Az e hét hétfőre kitűzött határidőig a Széchenyi 2020 keretprogramhoz kapcsolódó tíz Operatív Programból nyolcat sikerült benyújtania a magyar tárcáknak az Európai Bizottság felé, a két fennmaradó programot később juttatják el a testületnek - jelezte a magyar pályázati rendszer szempontjából fontos eseményt az MTI-nek a Miniszterelnökség. Amint az alábbi táblázatból láthatjuk: a jelenlegi 305-ös euróárfolyammal számolva ez 7600 milliárd forintnál is több fejlesztéspolitikai forrás sorsát meghatározó jelentőségű esemény. Igaz amíg ezekre nem bólint rá Brüsszel, addig nem tud megindulni nagy tételben az uniós pályázatok meghirdetése.
Részletes listát hozott nyilvánosságra a legutóbbi Magyar Közlönyben a kormány arról, hogy a most induló új 7 éves uniós fejlesztési ciklus során az egyes Operatív Programokban mely fejlesztési célokra tervez állami támogatást nyújtani, figyelembe véve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályrendszert is. A pályázni kívánó vállalkozásoknak azért érdemes ezen célokkal részletesen is megismerkedni, mert így a fejlesztési elképzeléseiket a következő 2-3 hónap során jobban összhangba tudják hozni a várható kiírások kereteivel. A legutóbbi kormányzati jelzések szerint ugyanis az összes Operatív Programból "nagyüzemben" csak január-február körül várhatók a pályázatok.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus tíz operatív programjának minden pályázata jövő év első hónapjaiban jelenhet meg - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai székesfehérvári eseményen.
Október 6. után néhány nappal várható, hogy megjelenik 9 különböző pályázat a Széchenyi 2020 keretében, amelyek keretösszege csaknem a duplája annak, mint a Magyar Közlöny múlt heti számában már megjelent 68 milliárdos összeg - többek között ezt jelentette be a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy 5 milliárdos keretösszeggel a kormány meghirdeti a 2007-2013-as időszak legnépszerűbb kkv-s pályázatát (eszközbeszerzés, kapacitásbővítés) vissza nem térítendő forrás mellett. Csepreghy egyúttal fontos változásokat is bejelentett az új pályázati rendszer működését illetően. A bejelentést megelőzően összeszedtük, hogy melyek a legfontosabb tudnivalók, eddigi ismeretek a 2014-2020-as pályázati rendszer kapcsán.
Közel 70 milliárd forintnyi keretösszegben hirdet meg még idén a Széchenyi 2020 program keretében pályázatokat a kormány, és az Európai Bizottságtól hullámszerűen érkező kifizetések miatt átmenetileg jelentősen, 200 milliárd forinttal meg kell emelni az egyik költségvetési sor keretösszegét - derül ki tegnapi dátummal kiadott két kormányhatározatból. A jelek szerint a vállalkozók által nagyon várt eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázatok idén mégsem "jönnek ki", igaz egyáltalán nem biztos, hogy a most megjelent pályázati lista lesz a végleges az idei évre.
Három operatív programnál, a környezetvédelmet és energiahatékonyságot, a társadalmi megújulást, valamint a humán közszolgáltatások javítását célzó programoknál mutatkozik fokozott probléma, pontosabban elmaradás a rendelkezésre álló támogatási összegek kifizetésével - derült ki egy minap közzétett miniszterelnökségi prezentációból. Ezen programoknál ugyanis az átlagos pénzfelhasználásnál (mintegy 70%-os) jóval rosszabb, 60% körüli a felhasználás, noha egyre közelebb járunk a felhasználás végső határidejét jelentő 2015 végéhez. Nemcsak erre a dátumra, hanem a 7 éves fejlesztési ciklus közbeni teljesítésre is figyelni kell, és lényegében ugyanezen programoknál áll fenn az idei forrásvesztés veszélye is. Mindezekre tekintettel az csak részben lehet megnyugtató, hogy Magyarország egyébként egészen jól áll a régiós országok között a 2007-2013-as forrásának lehívásában.
Az élelmiszeripari feldolgozás támogatásában az Európai Unióban példátlan eredményt sikerült elérnie a magyar tárgyalódelegációnak a 2014-2020-as ciklusra vonatkozóan, a kkv-knak visszatérítendő támogatásokra kell felkészülnie, a szálláshely- és wellness fejlesztéseknél pedig kizárólag ilyen konstrukciókban juthatnak pénzhez a pályázók - többek között ezekről beszélt az 52. MKT Közgazdász Vándorgyűlés keretében tartott előadásában Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a tárca arra törekszik: október második felében be tudják nyújtani a végleges Operatív Programokat a Bizottságnak, és azokat fogadja el Brüsszel az év végéig. Ebből következően tehát ősszel lehet már néhány pályázati felhívás (elfogadott OP-k nélkül is), de mivel ezeknél a magyar költségvetés futja a kockázatot, így az igazi "pályázati roham" majd csak téltől várható. A Dányi által elmondottakból az is következik, hogy eldőlhetett a Lázár-Tarlós csörteként jelentkező vita, hiszen alig lehetett feljebb tornászni a központi régiónak szánt forráskeretet, így a nagy közlekedésfejlesztési beruházások forrása továbbra is kérdéses. A csörte hátteréről a napokban már írtunk:
Az Európai Bizottsággal múlt pénteken megkötött Partnerségi Megállapodás összesen 34,5 milliárd eurónyi fejlesztésről szól - jelentette ki tegnap reggeli interjújában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az összeg első ránézésre meglepően nagynak tűnt, hiszen a pénteki brüsszeli közleményből csaknem a paksi beruházás összegével, mintegy 9 milliárd euróval kisebb összeg derült ki. Utánakérdeztünk a Miniszterelnökségen a pontos számoknak, és kiderült, hogy valóban a nagyobb szám a helyes, ha a mezőgazdaságnak járó közvetlen támogatásokat is beleértjük az összes támogatásba. A tárcától kapott számok egyébként jól megvilágítják annak hátterét is, hogy a sajtóban megjelent friss hírek alapján miért lehet feszültség Lázár János és Tarlós István főpolgármester között.
Új pályázati kiírásokkal, illetve a nyitva lévő pályázatok keretösszegének megemelésével reagált az elmúlt időszakban Magyarország arra a helyzetre, hogy az euróban megállapított uniós fejlesztési keretösszeg forintban kifejezve több pénz elköltését tette lehetővé - jelezte Portfolio ezt firtató kérdésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Megtudtuk, hogy tavaly a tartósan 300 körüli euróárfolyam láttán 298-as euró mellett számolták át a Brüsszel által sok éve megítélt forrásokat és ez tett lehetővé új források felhasználását. Durva becslésünk alapján ez akár 100 milliárd forint feletti pótlólagos fejlesztés létrejöttében is segíthetett. Megtudtuk, hogy idén év végén újra értékeli a forintárfolyammal kapcsolatos helyzetet a tárca és az is kiderült, hogy a Brüsszelnek júliusban kiküldött végleges új Operatív Programokat kereken 300-as euróárfolyam mellett kalkulálja az intézményrendszer.
Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.
A vártnál korábban, október helyett nyár végén, ősz legelején kiírhatunk új pályázatokat, ez első lépésben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programot érintheti - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerint az új pályázatok elsősorban kisebb forrásigénnyel bíró beruházásokat támogatnak majd, így főként a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, illetve a foglalkoztatás bővítésére irányulnak.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Hamarosan bejelentik az új jelöltet.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
